Használt Nikon D7000 teszt - vélemény

A japán gyártó 2010 novemberében mutatta be a Nikon D7000-es modelljét, amelyet egyformán nevezhetünk a Nikon D90 és a Nikon D300 (Nikon D300s) utódjának. Ekkor még úgy tudtuk, hogy a gyártó nem tervez professzionális APS-C formátumú vázat, és egészen 2016-ig, a Nikon D500 megjelenéséig ez így is volt. A Nikon D7000 nem töltött be semmilyen űrt a profi APS-C formátumú vázak szegmensében, hiszen erre nem volt semmi szükség, mert a régebbi Nikon D300 a kora ellenére nagyon jó tulajdonságokkal volt felvértezve, de a Nikon D7000-es széria további vázai sokáig már az APS-C formátumú csúcsát jelentették. Ennek fényében a Nikon D7000 korszakos vázak alapjait tette le, miközben ő maga is legendává vált.
A Nikon D7000 egy 16,2 megapixeles APS-C formátumú CMOS érzékelőt kapott, amelynek a felbontása pont akkorát nőtt, amennyit a kor megkívánt.

Amiben nagyot fejlődött a Nikon D7000 az a fókuszrendszere, hiszen egy 39 pontos és 9 keresztszenzoros fókuszrendszert kapott, amely hatalmas előrelépés a Nikon D90-hez képest. Ez a fókuszrendszer olyannyira bizonyított, hogy később a Nikon D600-ba is ezt építették bele. További nagy előrelépés, hogy a Nikon D7000 2016 pixeles fénymérést kapott.

Az érzékenység nem nőtt jelentősen – az értékeket ISO 100-6400 között állíthatjuk, amely ISO 25600-ig kiterjeszthető.

A Nikon D7000 EXPEED 2 képfeldolgozó processzort kapott, amely felel a jobb képminőségét, és a nagyobb pufferért.

Professzionális vázakra hajazó szolgáltatás a 150000 expozícióra tervezett váz, a két vezérlőtárcsa, a státusz LCD kijelző, a fókuszmotor és relatíve jó 6 kép/másodperce sorozatfelvételi sebesség.

A Nikon D90, valamint az alsóbb kategóriás vázak mind rendelkeznek video funkcióval, így ez a szolgáltatás nem maradhatott ki a Nikon D7000-ből sem – a váz FullHD videofelvételeket tud készíteni.
A Nikon D7000-hez vásárolható volt Nikon MB-D11 elnevezésű porté markolat, amely segítségével kényelmesebbé vált a vertikális géptartás és a fotózás.
A Nikon D7000 még ma is jelentős szerepet tölt be a digitális fényképezőgépek használt piacán, habár ez lassan csökkenni látszik, mert az utód Nikon D7100 és a Nikon D7200 kezdik átvenni a helyét, mert lement annyira az áruk, hogy nagy népszerűségre tegyenek szert.

Használt Nikon D7000 beszerzését azoknak igényes amatőr fotósoknak ajánlom, akik árérzékenyek, és szeretnék a használt piacon a legolcsóbb, de a mai szemmel is modern szolgáltatásokat nyújtó haladó legjobb vázat megvenni. A Nikon D7000-nek akkor árelőnye van jelenleg, amelyből egy alapzoom mellé akár egy használt Nikon AF-S 50mm f/1.8G is beszerezhető.

Használt Nikon D5300 teszt - vélemény

A japán gyártó 2013 őszén jelentette be a felső-belépő szintű Nikon D5300-as modelljét, amely a Nikon D5200-at váltotta le.

A Nikon D5300 egy APS-C méretű 24,1 megapixeles CMOS szenzort kapott, tehát a felbontás nem nőtt az elődhöz képest. Ami fontos, hogy ez a váz aluláteresztő szűrő nélküli – úgynevezett AA szenzort kapott, amely segítségével a fényképezőgép sokkal részletgazdagabb és kontrasztosabb digitális fényképet tud létrehozni. A felbontáshoz hasonlóan az érzékenység sem növekedett, ugyanúgy ISO 100-25600-ig lehet állítani, mint az elődön.

Jelentős változás, hogy a Nikon D5300 megkapta az Expeed 4 képfeldolgozó processzort, amelynek a tulajdonságait azonban a képminőségben igen, de a gyorsaságban nem élvezhetjük ki.

Maradt a 39 pontos TTL Multi CAM 4800 DX élességállító rendszer, valamint a 2016 szegmenses fénymérés, amelyek továbbra is több mint tökéletes szolgáltatást nyújtanak ebben a szegmensben.

Az elődhöz hasonlóan a Nikon D5300 is megmaradt egy jó testre szabható amatőr váznak, így továbbra is hiányzik az AF motor, a két vezérlőtárcsa, csupán 95%-os kereső és a kicsi kompakt-könnyű a váz.

A Nikon D5300 nem esett át olyan jelentős változáson a Nikon D5200-hoz képest, mint a Nikon D5200 a Nikon D5100 viszonylatában. Az egyetlen jelentős előrelépés az AA szenzor lett, amelyet már az alsó belépő szintű Nikon D3300-ban is megismerhettünk.

A Nikon D5300 jelentős szerepet tölt be a használt digitális tükörreflexes fényképezőgépek piacán, és ezt a szerepét a korából adódóan egy ideig tartani fogja, azonban jellemzően garancia időn túl lehet mostanában őket megkapni.

Használt Nikon D5300 beszerzését azoknak ajánlom, akik igénylik a D3000-as szériával ellenben igénylik a jó fókuszálási és fénymérési szolgáltatásokat. Véleményem szerint azonban a Nikon D5300 nem jobb klasszisokkal a Nikon D5200-nál, ezért érdemes az olcsóbb, a használt piacon már nem annyira jelentős szerepet betöltő Nikon D5200-at választani.

Hasznát Nikon D5200 teszt - vélemény

A japán gyártó 2012. év végén jelentette be a Nikon D5200-as modelljét, amely a Nikon D5100-at volt hivatott leváltani.

A Nikon D5100-ra jellemző volt, hogy a felsőbb kategóriából, vagyis a Nikon D90-től kapott meg néhány tulajdonságot, és ez nem volt másképp a Nikon D5200 esetében sem, amely a Nikon D7000 egyes tulajdonságait kapta meg.

A felső belépő szintű Nikon D5200 egy 24,1 megapixel felbontású APS-C méretű (DX) CMOS érzékelőt kapott, amely a felbontás tekintetében jelentős előrelépés az elődhöz képest (16,1 megapixel). Az érzékenység tekintetében (ISO 100-25600)  nem lépett előre a Nikon D5200, amelyen a felbontás ilyen mértékű növelése után nem is lehet csodálkozni.

A Nikon D5200 viszont megkapta a Nikon D7000-ből jól ismert Multi-CAM 4800DX 39 fókuszpontos élességállító rendszert, valamint a 2016 szegmenses fénymérést, amelynek köszönhetően a modell egyenesen a rivális márkák fölé nőtt ebben a szegmensben.

Sok tekintetben a Nikon D5200 azonban megmaradt abszolút belépő szintű váznak, így maradt a kis-kompakt fogás, az egyetlen vezérlő tárcsa, a 95%-os lefedettségű kereső, az AF motor hiánya – viszont aki el tud tekintetni ezektől a szolgáltatásoktól az tulajdonképpen egy kompromisszumoktól mentes vázat kap.

A Nikon D5200 esetében jelentősebb előrelépés történt a Nikon D5100-hoz képest, mint a Nikon D5100 esetében a Nikon D5000-hez képest. A haladó fényképezőgépektől lecsorgó egyes tulajdonságok olyan masinává varázsolták a Nikon D5200-at, amely már az igényes haladó fotósok igényeit is kielégítik.

A Nikon D5200 jelentős szerepet tölt be a használt piacon, hiszen sokuktól még most válnak meg az első tulajdonosaik, a legtöbb esetben azonban már nem érvényes garancialevéllel.

Használt Nikon D5200 beszerzését azoknak ajánlom, akik a korábbi belépő szintű, vagy haladó szintű (egészen a Nikon D90-ig) fényképezőgépekhez képest igénylik a sokkal jobb fókuszálási, vagy fénymérési szolgáltatásokat.

Használt Nikon D5100 teszt - vélemény

A gyártó 2011. év elején jelentette be a Nikon D5100-as modellt, amely a Nikon D5000 utóda lett. Erre az időszakra a Nikon D3000-es széria megjelenése miatt kettévált a belépő szint is, amelyben a Nikon D3000-es széria képviseli az alsó, a Nikon D5000-es széria pedig a felső szintet.

A Nikon D5100 az elődjéhez hasonlóan egy nagyon jól átgondolt masina, amelyet az igényes amatőröknek fejlesztettek ki – ennek megfelelően néhány tulajdonságát a haladó szintű Nikon D7000-es modelltől örökölt meg.

A Nikon D5100 egy 16,2 megapixeles APS-C méretű CMOS érzékelőt kapott, amely gyakorlatilag a Nikon D7000 egy továbbfejlesztett változata. A lapka érzékenysége ISO 100-25600-ig terjeszthető ki, amely lehetővé teszi a rossz fényviszonyok között való fényképezést.

A Nikon D5100 megkapta az előd 11 pontos középső keresztszenzoros élességállítását, így e tekintetben a váz nem lépett előre, de ebben a szegmensben erre a rendszerre nem lehet panaszunk.

Tovább fejlesztették a Nikon D5100 video szolgáltatását is, a váz segítségével immár Full HD felvételeket lehetett készíteni. A sorozatfelvétel készítés nem lett gyorsabb, viszont az elődhöz képest majdnem dupla képmennyiség erejéig lehetet az exponáló gombon tartani az ujjunkat.

Javult az LCD kijelző felbontása, amely immár 921000 képpontos lett, illetve praktikusabb lett a kihajtható kijelző elforgatási lehetősége.

A Nikon D5100 még jelentős szerepet tölt be a használt dslr piacon, hiszen kellően modern váz, de az utódok, illetve D3000-es széria utódainál még sokkal kedvezőbb az ára.

Használt Nikon D5100 beszerzését annak ajánlom, akinek mindenképpen fontos a Full HD videózás, máskülönben az előd Nikon D5000 is bőven elegendő egy amatőr fotós feladatokra.

Használt Nikon D5000 teszt - vélemény

A japán gyártó 2009 tavaszán mutatta be a Nikon D5000-es modelljét, amellyel igencsak felforgatta a belépő szintű DSLR-ek piacát. Ekkor még nem tudtuk, de azóta kiderült, hogy a gyártó a belépő szint továbbtagolásán dolgozott, hiszen ez őszére bejelentették a Nikon D3000-es modellt is.

A Nikon D5000 egy nagyon átgondolt fényképezőgép, amely minden olyan tulajdonságot megkapott, amelyre egy igényes amatőrnek szüksége lehet. Egy-egy tulajdonságában a Nikon D5000 megütötte a Nikon D90 szintjét, miközben megmaradt egy olyan váznak, amelyet a praktikum jellemez.

A Nikon D5000 egy 12,3 megapixeles APS-C formátumú CMOS érzékelőt kapott (megegyezik a Nikon D90 szenzorával), amelynek az érzékenysége 1/3 fényértékenként ISO 6400-ig terjeszthető ki. A Nikon D90 után a Nikon D5000 is megkapta a HD videót, amellyel elkezdődött az a hagyomány, hogy a gyártó a belépő szintű vázakba is beépíti a video funkciót (ezt a Nikon D3000 esetében még nem tette meg, de a Nikon D3100 esetében már igen).

A Nikon D5000 is megkapta a 11 pontos középső keresztszenzoros élességállítást, de a Nikon D90-el ellentétben ez a váz nem kapott beépített fókuszmeghajtást. A Nikon D5000 100.000 expozícióra tervezett zárszerkezetet kapott – de ekkora már megszokhattuk, hogy a gyártó megadja modelljei a zárjának várható élettartamát.

A Nikon D5000 egy 2,7 colos 230.000 pixeles LCD kijelzőt kapott, amelyben nem lenne semmi pláne, viszont ez a kijelző kihajtható lett, és ez a tulajdonság általános lett minden belépő szintű modellnél.

A Nikon D5000 tehát egy nagyon jó kis modell, amely néhány kivételtől eltekintve minden olyan tulajdonságot megkapott, amelyet a nagy testvér magáénak tudhat.

A Nikon D5000 egyre kisebb jelentőséget tölt be a használt piacon, mert az utódai már átvették a szerepét. Használt Nikon D5000 beszerzését azon igényes amatőr fotósoknak ajánlom, akik szeretnének a Nikon D90 tulajdonságával bíró, modernebb köntösbe bújtatott fényképezőgépet, de nincs szükségük a fókuszmeghajtásra, a státusz LCD-re és a két vezérlő tárcsára.

Használt Nikon D3300 teszt - vélemény

A japán gyártó idén, vagyis 2014-ben jelentette be a Nikon D3300 modelljét, amely a Nikon D3200 utódja lett. Az elődhöz képest csupán annyi fejlesztést végeztek el az új modellen, amennyit nagyon muszáj volt, így a Nikon D3300 semmiképpen nem tekinthető korszakalkotó váznak.

A Nikon D3300 AA szűrő nélküli 24,2 megapixeles érzékelőt kapott, amellyel ugyan nem lett magasabb a felbontás (felesleges is lett volna), viszont az érzékenység egy fényértékkel ISO 25600-ra nőtt. A belépő szintű Nikon vázak között a Nikon D3300 kapott először AA szűrő nélküli érzékelőt, amely segítségével, illetve elhagyásával jóval részletgazdagabb fotókat készíthetünk.

Az előd, a Nikon D3200 a video minőségével lépett előre nagyot a Nikon D3100- hoz képest, és a videózás most is jelentősen javult. FullHD felbontás mellett a Nikon D3300 már 60 kocka/másodperc frissítéssel tud videót készíteni.

Javult még a Nikon D3300 gyorsasága (5 sorozat/másodperc), nagyobb lett a keresőképe, jobb lett az akkumulátor teljesítménye, megkapta az Expeed 4 képfeldolgozó processzort, így elmondható, hogy ez a váz a kötelező fejlesztéseket megkapta, de koránt sem biztos, hogy ebben a szegmensben szükség van ezekre a változásokra. Persze a Nikon D3300 nagyon jó váz, és az új belépő szintű fényképezőgépet vásárlók ezt a modellt fogják választani, de ettől még az elődje is nagyon jó kis masina.

A Nikon D3300 jelentős szerepet tölt be a használt piacon, szépen lopja el a showt az utód Nikon D3100 és Nikon D3200 modellektől.

Használt Nikon D3300 vásárlását szoknak ajánlom, akik a mai belépő szintű dslr-ek árának feléért szeretnének egy megbízható, kiváló képminőséget produkáló fényképezőgépet vásárolni.

Használt Nikon D3200 teszt - vélemény

A japán gyártó 2012 áprilisában jelentette be a Nikon D3200-as vázát, amely a Nikon D3100-at volt hivatott leváltani. A Nikon részéről szükség volt a belépő modell frissítésére, hiszen ekkorra egy sor olyan MILC került a boltok polcaira, amelyek felbontásukban és egyéb képességeikben felvették a versenyt a belépő szintű tükrös gépekkel.

A Nikon gondolt egy nagyot, és ugyanekkorát lépett a Nikon D3200 felbontása terén, hiszen ez a váz egy 24,2 megapixeles, APS-C méretű szenzort kapott. Ezzel a felbontással akkoriban (tulajdonképpen még ma is) a Nikon D3200 a legjobb felbontással bíró belépő szintű dslr lett a piacon. Persze a kritikusok mondhatják, hogy erre a vázra általában olyan optikákat csavarnak fel, amelyekkel nem lehet kihasználni ezt a felbontást, de a lehetőség akkor is adott…

A Nikon D3200 az elődhöz képest tehát a felbontásban lépett nagyot, de nem elhanyagolhatóak a video szolgáltatás változásai sem, hiszen a váz manuális módban használható FullHD videofelvételt is tud.

A Nikon D3100-hoz képest maradt a 11 fókuszpont, nőtt a legnagyobb érzékenység (ISO 6400), jelentősen javult az LCD kijelző felbontása (921000 pixel) tehát minden szolgáltatásában annyit fejlődött a Nikon D3200, amennyit illik.

A Nikon D3200 egyre kisebb szerepet tölt be a használt piacon, helyette az utód  Nikon D3300 a népszerűbb, amely érhető a kis árkülönbség miatt.

Használt Nikon D3200 vásárlását annak ajánlom, aki hozzá van szokva a jó minőségű fotókhoz, de nem igényli az egyedi testre szabhatóságot, és nem akar egy valag pénzt kifizetni egy új belépő tükrös vázért, vagy egy MILC-ért - viszont ha nem fontos a video felvétel, akkor az előd, a Nikon D3100 is kiváló választás lehet.

Használt Nikon D3100 teszt - vélemény

A gyártó 2010-ben mutatta be a Nikon D3100 modelljét, vagyis az előd, a Nikon D3000 nem volt túl sokáig hadrendben. Amíg a Nikon D3000-ről azt lehetett elmondani, hogy egy frissített Nikon D60 és csak a legszükségesebb fejlesztéseket végezték el rajta, addig a Nikon D3100-nél ez nem így van, hiszen ez a váz jelentős frissítésen esett át.

A Nikon D3100 végre CMOS képérzékelőt kapott, mégpedig egy 14,2 megapixeles lapkát, amely magas érzékenység mellett is kiváló képeket produkál.

Maradt a 11 pontos kereszt szenzoros élesség állító rendszer, amely ebben a kategóriában tökéletesen ki tudja szolgálni a fotósok igényeit.

Nagy újítás a Nikon D3100-ben, hogy már videózási funkciót is kínál, mégpedig FullHD-ben – ezzel pedig már végképp megfelelt a kor kívánalmainak.

Összességében elmondható, hogy a fenti fejlesztésekre szükség volt, mert az akkoriban piacra lépő MILC fényképezőgépek némelyike kezdte elhódítani a vásárlókat, de a Nikon D3100 mégis megmaradt egy kompakt, egyedi beállításokat nem igénylő, egyszerű kezelésű váznak.

A Nikon D3100 ebben az időszakban az abszolút belépő kategóriát képviselte a gyártónál, de már közel sem játszott vele egy mezőnyben a Nikon D3000, de még a Nikon D5000 sem. Persze ez utóbbi két fényképezőgép is nagyon jó, de a gyártó ebben az időszakban kényeztette az amatőr fotósokat, és egyre csak jöttek ki az újabb és újabb vázak a legjobb fejlesztésekkel.

A Nikon D3100 jelenleg már nem tölt be olyan jelentős pozíciót a használt piacon, mint korábban, hiszen az utódai, illetve a D5000-es széria utódai átvették a helyét.

Használt Nikon D3100 vásárlását azoknak ajánlom, akik szeretnének egy könnyen kezelhető masinát, és szükségük van a videó funkcióra is. Egyébiránt családi fotózásra, a tükörreflexes fényképezőgépekkel való fotózás megismerésére az olcsóbb előd, a Nikon D3000 is tökéletesen alkalmas.

Használt Nikon D3000 teszt - vélemény

A Nikon DSLR-ek modellpalettájának teljes kiszélesedésével már a belépő kategória is tagolttá vált, amelyben a Nikon D40 és a nála valamivel jobb Nikon D60 foglalta el a helyet. A Nikon D40 leváltását 2009-ben a Nikon D3000 hivatott megoldani, a Nikon D60-ast pedig a Nikon D5000 váltotta le. Ettől az időszaktól kezdve a D3000 és D5000 jelölésű szériák jelentették a belépő szintet.

A Nikon D3000 a Nikon D40-hez hasonlóan egy abszolút kompaktnak mondható gépváz, amelyen pontosan annyit fejlesztettek az elődhöz képest, hogy megfeleljen a kor akkori kívánalmainak.

A Nikon D3000 megkapta a Nikon D90 11 pontos kereszt szenzoros élességállító rendszerét és a 3D fókuszkövető módot. A Nikon D3000-be a Nikon D60 10,2 megapixeles CCD szenzorját tették bele, vagyis a korábbi belépő kategória jobb vázának érzékelője jutott most a belépő kategória gyengébbik vázába.

A Nikon D3000 zárszerkezete 100.000 expozícióra lett hitelesítve, ezzel pedig ez lett az első belépő szintű váz, amelyen megjelölte a gyártó ezt az adatot.

A Nikon D3000 nagyobb LCD kijelzőt kapott, nagyobb teljesítményű lett az akkumulátora, jelentéktelen mértékben csökkent a tömege, de a Nikon D90-ből átemelt élességállító rendszeren kívül nem hozott semmilyen jelentős változást. Jól látható, hogy a gyártó a belépő kategória gyengébbik vázán csak a legszükségesebb változtatásokat eszközölte – minden bizonnyal a költségek és a vételár alacsonyan tartása végett.

A Nikon D3000-el a gyártó azokat a vásárlókat célozta meg, akik a kompakt, vagy bridge fényképezőgépüket szerették volna lecserélni egy olcsó, de kiváló minőséget produkáló DSLR-re.

Használt Nikon D3000 beszerzését azon amatőr fotósoknak ajánlom, akik mindenképpen DSLR-el szeretnének fotózni, de nem akarják megvenni a D3000 és D5000 szériák újabb modelljeit. A vázat 2009-től 2010-ig forgalmazták, így már ritkán lehet őket fellelni a használt piacon, de Nikon D40-nél, vagy a Nikon D60-nál mindenképpen jobb választást jelentenek gyakorlatilag ugyanazért az árért.

Használt Nikon D90 teszt - vélemény

A japán gyártó 2008-ban mutatta be a Nikon D90-es fényképezőgépét, amelyet a Nikon D80-as utódának szántak. Ekkor a Nikon D300 már egy éve a piacon volt, és profi váz révén kellett mellé egy haladó szintű váz.

Sokan mondják, hogy a Nikon D90 egy butított Nikon D300, hiszen ugyanúgy 12,3 megapixeles érzékelőt kapott, de fontos megjegyezni, hogy két teljesen más fejlesztésű CMOS érzékelőről beszélünk.

A Nikon D90 100000 expozícióra tervezett zárszerkezetet kapott, illetve fogalmazhatunk úgy, hogy a profi vázak után a gyártó ennél a modellnél árulta el először, hogy hány expozícióra tervezte meg a zárszerkezetet.

Gyorsaságban, fókuszálásban a Nikon D90 veri a Nikon D80-ast, de természetesen gyengébb a Nikon D300-nál, tehát a gyártó ennek a modellnek a megtervezésekor is tudatosan odafigyelt a váz paramétereinek gondos megtervezésére.

A Nikon D90 megkapott egy sor olyan fejlesztést, amely az elmúlt évek ellenére ma is versenyképessé teszi a mai belépőszintű vázak mellett. Ilyen fejlesztések az EXPEED képfeldolgozó rendszer, a 3” LCD kijelző, az élőkép funkció, a szenzortisztítás, vagy éppen az aktív D-Ligting.

Ami miatt a Nikon D90 korszakalkotó fényképezőgép lett az a videó funkció, hiszen ez a váz lett a világ első olyan DSLR-je, amely alkalmassá vált videofelvétel készítésére. Azóta a videó funkció beépítése természetessé vált még a belépőszintű modellek esetében is, de ezt a „versenyt” a Nikon nyerte a gyártók között.

Használt Nikon D90 beszerzését azon fotósoknak ajánlom, akik nem szánnak több pénzt felszerelésre egy használt, de újabb belépő szintű váz áránál, de a modern szolgáltatások helyett sokkal fontosabb nekik a testre szabhatóság lehetősége. Használt Nikon D90 vásárlása ellen az szól, hogy az idő múlásával a Nikon D300 használt piaci ára sokkal olcsóbb lett, így már nincs olyan nagy árkülönbség közöttük, hogy az ember ne a Nikon D300 mellett tegye le a voksát.

Használt Nikon D300 teszt - vélemény

A Nikon 2007-ben mutatta be a Nikon D300-as modelljét, amellyel tulajdonképpen a Nikon D200 utódaként egy professzionális croppos vázat alkotott. A Nikon D300 etalonná vált, és akkoriban nem volt olyan APS-C szenzorral rendelkező másik váz, amely a közelébe érhetett volna.

A Nikon marketing gépezete a Nikon D3 testvéreként mutatta be a Nikon D300-at, és bizony sok tekintetben nagyon hasonlított egymásra a két fényképezőgép.

A Nikon D300 egy Sony fejlesztésű 12,3 megapixeles CMOS érzékelőt kapott, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a gyártó elsősorban nem a felbontás növelésére, hanem a jobb képminőség elérésére törekedett. Ez sikerült is, hiszen a Nikon D300 csodálatos képminőséget produkált, még (akkor) magasnak számító érzékenységek mellett is.

A Nikon D300 megkapta a Nikon D3-ban bemutatott 51 pontos fókuszrendszert – az említett 51 fókuszpont közül 15 keresztszenzoros. Esetében lehetőség van egymezős AF használatára, amikor is az 51 fókuszpontból egyet használunk, és azzal állítunk élességet, illetve van lehetőség dinamikus AF használatára is, amikor a gép helyettünk dönti el, hogy hová szeretnénk helyezni a fókuszt. Az élesség állítás egyes objektívekhez finom hangolható (AF fine tune).

Persze a fényképezőgép egy sor más tulajdonságáról süt a profizmus: 150.000 expóra tervezett zárszerkezet, gyorsaság, 100%-os lefedettségű pentaprizmás kereső és a masszív váz mind- mind olyan tulajdonságok, amelyek akkoriban csak a legjobb vázakra voltak jellemzőek.

A fenti tulajdonságok miatt a Nikon D300 a riport, a sport és az esküvői fotósok kedvenc fényképezőgépévé vált, hiszen testre szabhatóságában és minőségében teljesen újat és egyedit hozott.

Használt Nikon D300-ból már nincs olyan sok a piacon, ránc-felvarrott változata, a videós képességekkel ellátott Nikon D300s sem keresett már, helyüket pedig átvették a Nikon D7000, illetve annak az utód modelljei. Ennek a fényképezőgépnek a megvásárlását azoknak ajánlom, akik nagyon jó képminőségű fotókat szeretnének kiváló testre szabhatóság és gyorsaság mellett, de egyáltalán nem fontos nekik a mai modern kor adta vázak kényelme és szolgáltatásai. Ha valaki a "régi" vázak között keresgél, akkor kevés olyan eshetőség van, amikor nem a Nikon D300 a legmegfelelőbb választás a számára.

Használt Nikon D60 teszt - vélemény

A japán gyártó 2008-ban jelentette be a Nikon D60-as modellét, amelyet egy időben forgalmaztak a Nikon D40-es modellel és a Nikon D40x-el. Az erre az időszakra jól széttagolódott modellpaletta közép alsó helyét foglalta el a Nikon D60, amellyel az igényes amatőr felhasználókat célozták meg.

A Nikon D60-ról nem mondható el, hogy a gyártó egyik korszakalkotó váza lenne, hiszen a Nikon D40x továbbgondolásáról van szó. Persze a belépő szint – bocsánat a közép alsó kategória – nem kívánta meg, hogy égbekiáltó újításokat vezessen be a gyár, éppen ezét olyan apró változtatásokat eszközöltek, amelyek kényelmesebbé tették a fotózást, illetve jobbá varázsolták az amatőr felhasználók képeit.

A Nikon D60 10,8 megapixeles CCD érzékelőt kapott a képfeldolgozást pedig már az EXPEED processzora végezte. A kiforrott CCD technológiának, valamint az új processzornak köszönhetően a Nikon D60 alacsony zajszint mellett csodálatos képminőséget produkált.

Más tekintetben a Nikon D60 nem lépett előre olyan nagyot, de kapott egy jó minőségű LCD kijelzőt és egy pormentesítő rendszert. A Nikon D60-ban sincs AF motor, előzetes tükörfelcsapás, illetve a színhőmérséklet nem adható meg Kelvinben – de ezek mind olyan hiányosságok, amelyekről az amatőr felhasználók akkoriban könnyedén le tudtak mondani.
A Nikon D60-as modellek ma már nem olyan népszerűek a használt piacon, a legolcsóbb belépő szintű modellek között átvette a helyét a Nikon D3000, valamint a Nikon D5000, illetve ezek közvetlen utódai. Használt Nikon D60 beszerzését azoknak ajánlom, akik nagyon jó áron bukkannak rá egy megkímélt családi példányra.

Használt Nikon D80 teszt - vélemény

A Nikon D80 modellt 2006-ban jelentette be a gyártó, amikor a Nikon D200 már régen hadrendben állt, az azonos – haladó kategóriában lévő Nikon D70(s) pedig már kezdett elavult fényképezőgéppé válni. A gyártó szokásoknak megfelelően az előd (Nikon D70) és az eggyel magasabb kategóriában lévő váz (Nikon D200) közé lőtte be a Nikon D80-ast.

A piaci trendeknek megfelelően a gyártó emelt a felbontáson, így elhagyta a sokat megélt, 6,1 megapixeles Sony 413-as érzékelőt, és helyette egy 10,2 megapixeles felbontású APS-C méretű CCD érzékelőt kapott a Nikon D80. A felbontás növelése mellett azonban az volt az igazi előrelépés, hogy az érzékenységet 1/3 lépésben, tehát sokkal testhezállóbban lehetett változtatni.

A Nikon D80 megkapta a Nikon D200 néhány szolgáltatását, mint a 3D színes mátrix II fénymérés, de a zárszerkezet zárideje lassabb (1/4000) lett. Jó hír, hogy nagyobb lett a kereső, és az LCD kijelző, jobb lett az akkumulátor, csökkent a vakuszinkron idő, valamint USB 2.0 kapcsolatot is támogatott a masina.

A Nikon D80 már végre portrémarkolatot is kapott, amely az MB D80 névre hallgat – segítségével nemcsak kényelmesebben fotózhatunk portréállásban, de a markolat gyorsabb sorozatfelvételt is támogat, valamint a további akkumulátoroknak köszönhetően több fénykép készíthető vele.

Összességében elmondható, hogy Nikon D80 anélkül hozta a várva-várt eredményeket, hogy a Nikon D200-nak konkurenciája lett volna, viszont a haladó fotósokat levette a lábukról. A Nikon D80 bemutatásával jelezte a gyártó, hogy igen is komolyan veszi a közép kategóriát, amelyre azonban már igencsak ráfért egy modellfrissítés.

A Nikon D80 egyre inkább veszíti el a jelentőségét a használt piacon, mert egyrészt az utód Nikon D90 sem egy mai masina, ráadásul a haladó szegmensben lévő Nikon D7000 modellek elveszik előlük a figyelmet. Ma egy Nikon D80 kiváló tanuló váz lehet, de helyette inkább javasolnám a használt piacon egy árban lévő utód, a  Nikon D90 megvásárlását.

Használt Nikon D50 teszt - vélemény

A gyártó 2005-ban mutatta be Nikon D50-es modelljét, amely a Nikon termékpalettájának tovább tagolódását jelentette. Ebben az időszakban a Nikon D2-es széria, a Nikon D200 és a Nikon D70 jelentette a Nikon palettáját, amelyen a Nikon D50 a belépő szintet jelentette.

Ha a Nikon D70 volt az első modell, amelyet a gyártó a hobbi fotósoknak szánt, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a Nikon D50 lett az első fényképezőgép, amelyet azoknak készített a gyár, akik a kompakt fényképezőgépüket szerették volna lecserélni.

A Nikon D50 a Sony 413-as, 6,1 megapixeles APS-C méretű CCD érzékelőt kapta, mint a Nikon D70 és a Nikon D100-as modellek. A Nikon D50-el ugyanúgy ISO 200 és 1600 érzékenység mellett lehet fotózni, de az érzékenységet csak 1 Fé lépésenként lehet állítani. 

A Nikon D50-hez, hasonlóan a Nikon D70-hez a Nikon F bajonettes optikái helyezhetőek fel, és a benne lévő fókuszmotornak köszönhetően azokon az objektíveken is működik az autófókusz, amelyekben nincs szervomotor.

Ha különbséget szeretnénk tenni a Nikon D70 és a Nikon D50 között, akkor azt kell leszögeznünk, hogy a Nikon D50 egy kevésbé testre szabható váz, ami érthető, hiszen a kompakt fényképezőgépeiket leváltó fotósoknak szánták.

A jól bevált érzékelőnek köszönhetően a Nikon D50-el is csodálatos képeket lehetett készíteni, és a gép az akkori viszonyok között tulajdonképpen a kompromisszummentes fotózást tette lehetővé.

Ma a Nikon D50 a Nikon D70-eshez hasonlóan nem tekinthető modern váznak. A digitális fotózás úttörőjeként ezek a fényképezőgépek hordoztak magukban olyan gyermekbetegségeket, amelyeket a későbbi modellek megjelenésével tudtak csak kiküszöbölni. Ilyen gyermekbetegség lehet a moiré, vagy éppen a pontatlan fénymérés.

Használt Nikon D50-el ritkán találkozunk, és ezek a vázak nem is töltenek be jelentős szerepet a használt piacon. Ezek a fényképezőgépek már korosak, és nem olyan strapabíróak, mint például a Nikon D100-as, így vásárlásukba nem érdemes pénzt fektetni, helyette inkább egy Nikon D40-est, vagy Nikon D60-ast ajánlanék a régiek közül, de ár-érték arányban jobban járunk a náluk alig többe  kerülő Nikon D3000, vagy Nikon D5000-es modellekkel, esetleg azok közvetlen utódaival.

Használt Nikon D70 teszt - vélemény

A Nikon 2004-ben jelentette be a Nikon D70-es modelljét, amelyre akkor belépő modellnek számított. A Nikon D70-es modellt egy időben forgalmazták a Nikon D100-as és a Nikon D2-es szériákkal, így valóban illett rá a belépő szintű jelző. A Nikon D70-es utódai (Nikon D80 és Nikon D90) azonban a kínálat tovább tagolódása miatt már haladó szintű fotósoknak szánt vázak lettek.

A Nikon D70-es ugyanazt a Sony 413-as, 6,1 megapixeles APS-C méretű CCD érzékelőt kapta, mint a Nikon D100-as modell. Ez az érzékelő elég sokáig megállta a helyét, hiszen 2006-ban a Nikon D40-es modellbe is ezt helyezték be – persze ezzel már a Nikon D40-es vált (olcsó) belépő szintű modellé.

A Nikon D70-es azon amatőr fotósoknak készült, akik komoly érdeklődést mutattak a digitális fotózás iránt, de nem volt pénzük drága DSLR megvásárlására. Akkoriban el sem tudták képzelni, hogy mára milyen sok család birtokában lesz DSLR, amely annak a következménye, hogy a modellpaletta egyre jobban tagolódott. A Nikon D70 tehát úttörő fejlesztés volt, hiszen ez volt a márka első váza, amelyet elsősorban nem hivatásos fotósoknak szántak.

A Nikon D70 gyorsaságban, kezelhetőségben és testre szabhatóságban ugyan elmarad a Nikon D100-as modelltől, de a képminőségben nem okozott csalódást, sőt, megfelelő objektívvel még mai viszonyok között is csodálatos képek készíthetőek vele. A Nikon D70 rengeteg olyan kényelmi funkcióval rendelkezett, ami ma már természetes – ilyen az USB kapcsolat, a nagy méretű LCD kijelző, vagy éppen a két vezérlőtárcsa. A Nikon D70 átesett egy modellfrissítésen is – nagyobb lett az LCD kijelzője, gyorsabb lett a képfeldolgozása, de Nikon D70s névre keresztelt váz lényegében nem hozott semmi újat.

A mai viszonylatban a Nikon D70-es megállná a helyét, de nem keresett fényképezőgép, mert az utódai is kifutottak (Nikon D80), illetve kifutóban vannak (Nikon D90), így azokat is viszonylag olcsón meg lehet vásárolni. Használt Nikon D70-es kevés van a piacon, és azok között is kevés a jó állapotú. Tovább rontja a Nikon D70-es esélyeit, hogy használtan egy Nikon D100-as sem kerül többe, márpedig egy masszív, professzionális használatra tervezett váz komolyabb alternatíva lehet.

Használt Nikon D40 teszt - vélemény

A Nikon 2006-ban jelentette be a Nikon D40-es modelljét, és a cég ekkor fejezte be a Nikon D50-es gyártását. Ekkorra a Nikon már igyekezett minél jobban tagolni a termékpalettáját, és a Nikon D40-es modellből egy belépő szintű vázat faragtak. Ezzel a modellel a gyártó valóban az amatőr fotósokat akarta megszólítani, a költségek lefaragása érdekében pedig bevállalták, hogy a masina a Sony 413-as 6,2 megapixeles régi érzékelőjét rakják bele. A Nikon D40-es tehát nem hozott semmi újat, de relatíve olcsó árával több ember számára elérhetővé tette a dslr-el való fotózást.

Mint írtam a Nikon D40-es 6,2 megapixeles APS-C méretű CCD érzékelőt kapott (ez volt a Nikon D50-esben és D70-esben is), amellyel a gyártó nem követte a „megapixel háború” által diktált trendet. Az érzékelő felbontása ugyan nem növekedett, de így a képzaj számottevő növekedésére sem lehetett számítani, és bizony a Nikon D40-essel kiváló minőségű képeket lehetett készíteni.

A váz kevésbé volt testre szabható, a kezelőszerve is sokkal egyszerűbb volt – láthatóan arra készült, hogy minél többet használják automata üzemmódban. A váz mérete és tömege is csökkent, a fogása valamivel rosszabb lett, de cserébe egy sokkal nagyobb felbontású (230000 pixel) LCD képernyőt kapott.

A Nikon D40 nem rendelkezett AF motorral, így csak az AF-S optikák használatakor működött az autófókusz. Ez 2006-ban szokatlan volt, de ezt követően megszokhattuk, hogy a belépő szintű masinákból kimarad az AF motor. A Nikon D40-hez 18-55 mm-es kit objektívet is lehetett kapni, amely a legtöbb amatőr fotós igényét ki tudta elégíteni.

A használt Nikon D40-esek nincsenek túl nagy számban a használt piacon. Ma ez a váz ugyan elavultnak számít, de ha megelégszenek a relatíve kisebb felbontással, és nem hiányolják az új belépő szintű DSLR-ek videó funkcióját, akkor egy használt Nikon D40-es kiváló választás lehet. Aki pedig nagyobb felbontású képeket akar, az választhatja a Nikon D40x-et, amelyből szintén kevés van a használt piacon.

Használt Nikon D40-es vásárlását azoknak ajánlom, akik olcsón szeretnének digitális tükörreflexes fényképezőgéphez jutni. A mai igényeknek ráadásul sokkal jobban megfelel egy Nikon D40-es tudása, mint a korábban feljebb pozicionált Nikon D1, Nikon D100 és Nikon D70 vázaké, de az is igaz, hogy ez a váz nem tudja felvenni a versenyt mondjuk a ma már szintén elavultnak számító, de a használt piacon gyakorlatilag ugyanannyiba kerülő Nikon D60, Nikon D3000, vagy Nikon D5000 modellekkel.

Használt Nikon D40-es vásárlásakor is figyeljenek a váz expo számára. Miután ezeket a vázakat nem profi felhasználásra szánták, a tulajdonosaik általában megkímélték őket, ezért igen jó állapotban lévő masinákra is szert lehet tenni.

Használt Nikon D200 teszt - vélemény

A Nikon 2005 második felében jelentette be a Nikon D200-as modelljét. Ekkor a Nikon D2-es széria már régen hadrendben állt, megjelent a belépőszintű Nikon D70 és a Nikon D50, így a Nikon D100-as leváltására már igen csak kellett egy masina, amely elfoglalhatja a középkategória trónját.

A Nikon D200-ban nem is kellett csalódnunk, hiszen ez a masina megkapta a Nikon D2-es széria sok professzionális tulajdonságát, vagyis a hasonlóan masszív vázat, a minőségi zárszerkezetet (100.000 expozícióra tervezett), a 3D Color Matrix II. fénymérést, a 10,2 megapixeles érzékelőt és az AI gyűrűt. A képminősége, a sebessége és a testre szabhatósága miatt a Nikon D200 a középkategória csúcsa lett, és nemcsak a haladó fotósok, hanem a profik is gyakran használták.

A fentiek mellett a kornak megfelelően a Nikon D200 egy sor olyan szolgáltatást nyújtott, amely megkönnyítette a fotósok életét. Ilyen volt a nagyobb, és jobb LCD kijelző, a vezeték nélküli vakuvezérlés, és a gép már jobban tudott „kommunikálni” a régebbi manuális objektívekkel.

Az APS-C méretű CCD szenzor elé tulajdonképpen bármilyen Nikkor objektívet fel lehetett csavarni, persze figyelembe véve a kb. 1,5x szorzófaktort. A Nikon D200-nak, és a következő időszakban megjelenő DX-es objektíveknek köszönhetően tulajdonképpen biztossá vált, hogy az APS-C érzékelő méret szabvánnyá válik, és az is marad a jövőben.

A használt Nikon D200-asok már nem töltenek be olyan jelentős szerepet a használt piacon, mint korábban, mert már az őket leváltó Nikon D300-as sem számít modern, keresett váznak. Persze a Nikon D200 nagyon jó kis váz - sokan nem is cserélték le az akkor a kategória csúcsát jelentő Nikon D300-ra - de manapság már inkább azok keresik, akik olcsón szeretnének valamilyen haladó, két tárcsás és státusz lcd kijelzővel rendelkező masszív fényképezőgéppel fotózni. A Nikon D200 esetében is igaz, hogy sokuk profi fotósok által hadra fogott darab, ezért a vásárlásukkal nagyon körültekintőnek kell lenni.
A kategória továbbfejlődésével (a Nikon D400-nak volt egy várható megjelenése, amelyből végül Nikon D500 lett) egyszerre nagyon sok Nikon D200 került a használt piacra, de ez már lecsengett, így mostanság nem könnyű beszerezni egy ilyen masinát.

Használt Nikon D2 széria teszt - vélemény

A Nikon D1-es széria után a Nikon D2-es széria piacra lépése egy új korszakot nyitott meg a digitális fényképezés korában. A Nikon D2-es széria gépei voltak az első olyan dslr-ek, amelyek tudásuk miatt kivívták még a szkeptikusok tiszteletét is. Gyorsaságban, felbontásban és képminőségben a Nikon D2 széria olyat hozott, amely már a professzionális felhasználók igényét is teljes mértékben kielégítette.

A Nikon D2-es széria első masinája a Nikon D2H volt, amely a Nikon D1H-t volt hivatott leváltani, de emellett a Nikon a Nikon D1X-eseket tovább forgalmazta. A Nikon D2H-nak nem szánnék túl nagy figyelmet, mert apróbb változtatásoktól eltekintve (kicsivel gyorsabb, és jobb az érzékenysége) ez a gép még nem ütött olyan nagyot.

 

Az igazán nagy változást a Nikon D2X hozta meg, amely 12,4 millió hasznos képpontos felbontásával hatalmas lépést tett előre. A Nikon D2X örökölte a Nikon D2H pozitív tulajdonságait, a relatíve könnyebb vázat, a sebességét, a 11 mezős automatikus élességállító rendszert, de ezt már sokkal nagyobb felbontással tette. A Nikon D2X egy új, CMOS APS-C méretű érzékelőt kapott, amely a nagyobb felbontás mellett, kevesebb zajt, szebb színeket és szebb kontrasztokat produkált. Emellett a Nikon D2X megkapta a 3D-Color Matrix Metering II fénymérést, amely helyesebb expozíciót eredményezett. Az új váz USB2 csatlakozást kapott, illetve már vezeték nélkül is át lehetett tölteni róla a képeket.

A Nikon D2X egy ízig-vérig professzionális dslr, amely rengeteg profi fotóst csábított át a filmesek táborából. Színre lépésével megkezdődött a dslr-ek egy olyan kora, ahol már a profik is szinte kompromisszumok nélkül tudtak dolgozni.

A mai használt dslr piacon a Nikon D2 széria még előkelő helyet foglal el. Professzionális váz révén nem került belőlük tömkelegével forgalomba, de használt Nikon D2X-ből azért van a piacon. A Nikon D2 széria egyéb gépei, mint a Nikon D2H, a Nikon D2Hs, valamint a Nikon D2Xs hasonlóan kelendőek. Egy használt Nikon D2X ma is alkalmas lehet professzionális feladatokra, főleg ha nem akarunk, vagy nem tudunk megfizetni egy full frame-es vázat, illetve jellemzően nem kell magas érzékenység mellett fotóznunk.. A használt Nikon D2 szériából azonban könnyen kerülhet a kezünkbe olyan darab, amellyel már sok fénykép készült, illetve amely már többször cserélt gazdát, ezért vásárláskor alaposan tájékozódjunk, esetleg kérjük ki a márkaszerviz véleményét.

Használt Nikon D100 teszt - vélemény

Amikor a Nikon 2002-ben bejelentette a Nikon D100-ast, akkor még ezt a masinát egyértelműen belépő szintű dslr-nek nevezték. Később, ahogy a modellpaletta szélesedett, és ahogy a Nikon D100 öregedni kezdett, az utódra, a Nikon D200-ra már a fél professzionális jelzőt aggatták. A Nikon F80-as vázról mintázott Nikon D100-ra az akkor strapabírónak számító, por és ütésálló váza, valamint a tudása miatt így utólag rá lehet aggatni a fél professzionális jelzőt.

A Nikon D100 egyértelműen a Canon Eos D30 vetélytársaként született meg, de a Nikon marketingeseinek oda kellett figyelnie, mert a Nikon D1x-szel modell frissített Nikon D1 széria mellé is komoly konkurenciát állítottak. Nem tagadás a Nikon D1x sokkal jobb gép volt a Nikon D100-nál, de a Nikon D100 a kedvezőbb ára elcsalogathatott néhány lehetséges Nikon D1x vásárlót. A kulcs pedig az árcédulák keresésénél volt elásva, mert a Nikonnak nem titkoltan az volt a célja, hogy egyre szélesebb rétegeket csalogasson a dslr felhasználók körébe.

Előd nélkül a Nikon D100-ast csak a Nikon D1 szériával lehet összehasonlítani. A Nikon D100-asnak 6,3 megapixeles felbontású érzékelője volt, amellyel előtte járt a Nikon D1 szériának, de persze ez egy elhanyagolható, apró különbség. Ami a Nikon D1 felé billentette a mérleget az, hogy a Nikon D100-nak csak 1/180 volt a vaku szinkron sebessége, illetve minden tekintetben lassabb volt a Nikon D1 szériás gépeknél.

Összességben azonban elmondható, hogy a Nikon nagyon betalált a Nikon D100-al és valóban sikerült egyre szélesebb felhasználói kört elérnie. A képek minőségében nem sok különbséget találunk a Nikon D100 és egy Nikon D1 széria gépei között, itt a különbséget a jobb minőségű objektívek jelenthetik.

Ma a használt dslr piacon nincs nagy jelentősége a Nikon D100-nak. A használt Nikon D100-asok koruk miatt nem kelendőek, szoftveres tulajdonságaik elavultak. Ám azoknak, akik szeretnek RAW formátumban fotózni tökéletes lehet egy használt Nikon D100. Ezt a masinát bátran ajánlom azoknak, akik most ismerkednek a digitális fényképezéssel, és nem szeretnének sok pénzt költeni egy dslr-re. Mivel azonban a Nikon D100 már egy nagyon régen kifutott modell a vásárlásnál nagyon körültekintőnek kell lenni, és érdemes a márkaszerviz tanácsát is kikérni. A Nikon D100 azok számára is érdekes lehet, akik gyűjtési szándékkal vásárolnak fényképezőgépeket, hiszen a kora és a jelentősége arra predesztinálja, hogy ott legyen egy gyűjteményben.

Használt Nikon D1 széria teszt - vélemény

A Nikon D1 a digitális fényképezés egyik első meghatározó fényképezőgépe volt. A Nikon D1 volt az első dslr, amely arra a lépésre késztette a professzionális fotósok táborát, hogy a filmes technológiáról a digitális technológiára váltsanak. Sokan szkeptikusak voltak a digitális gépekkel szemben, de a Nikon marketing fogásainak, és persze a Nikon D1-nek köszönhetően egyre több profi gyarapította a Nikon dslr rendszert használók táborát.

A Nikon D1 elsősorban azokat vonzotta, akik a hagyományos filmes, cserélhető objektíves tükörreflexes gépeik mellé szerettek volna valamilyen kiegészítő felszerelést. A Nikon D1 2,7 megapixeles felbontásával ugyanis az 1999-es és a 2000-es években csak inasa lehetett a filmes Nikon F5-nek.

A Nikon D1 a Nikon F5 vázára épült, és a későbbiekben is megtapasztalhattuk, hogy a professzionális Nikon dslr gépek a Nikon F5 vázát kapták meg. A Nikon D1 idejében még furcsák voltak azok a kezelőszervek, amelyeket a mai Nikon dslr gépeken már megszoktunk.

A robusztus Nikon D1 teljes mértékben professzionális felhasználásra tervezett dslr. A nehéz vázat könnyebb egyensúlyban tartani, a fényképezőgép még mai is hihetetlenül gyorsnak számít, megfelelő körülmények között pedig hihetetlenül jó fényképeket lehet készíteni a Nikon D1 segítségével. 

 

A Nikon D1 egy majdnem APS-C méretű CCD érzékelőt kapott, amely az akkoriban hihetetlennek tűnő ISO 1600-as érzékenységet is tudta (szoftveresen az ISO 6400-at). Persze magas érzékenység mellett a Nikon D1 még nagyon zajos fényképet produkált, de ezek az új perspektívák vonzották a profi fotósokat. Ami pedig tovább emelte a Nikon D1 ázsióját az a hihetetlenül megbízható 3D Mátrix fénymérés volt.

A Nikon F bajonettre már szinte minden Nikon lencsét fel lehetett csavarni, azt azonban figyelembe kellett venni, hogy a kisebb CCD érzékelő miatt az objektíven megjelölt gyújtótávolság valamivel több, mint 1,5-szörösre nőtt. Ezt egyébként mára megszokhattuk az etalonná váló APS-C méretű érzékelővel rendelkező gépeknél.

Akadtak persze problémák a Nikon D1-el. Úttörő gépként még nem volt kifinomult a kezelőrendszere, bonyolult volt a menürendszere, és az automatikus fehéregyensúly állító rendszere sem működött tökéletesen.

A Nikon D1 volt a vezető japán gyár egyik első kapavágása a dslr-ek területén. Az akkor felmerülő problémák a későbbi modelleken finomodtak, vagy teljesen megszűntek, így a Nikon D1-nek is köszönhetően a dslr-ek letaszították a filmes társaikat a trónról.

Ma a használt dslr piacon a Nikon D1 nem tölt be jelentős szerepet, kevés használt Nikon D1 van forgalomban. A Nikon D1 tudása ma már nem tűnik vonzónak azok számára, akik használt Nikon fényképezőgépet keresnek. Pedig a Nikon D1, főleg a modellfrissítés után átkeresztelt Nikon D1x és Nikon D1h kiváló választás lehet azok számára, akik megelégszenek az alacsony felbontású, de jó minőségű képekkel. Akik ma egy használt Nikon D1-est vásárolnak, azok sok tekintetben még ma is professzionális dslr-t tudhatnak magukénak, de mostanában inkább a gyűjtők keresik őket.

A cikket készítette: Torzsa Lajos - esküvői fotós Dunakeszi.